TÓTÉK

tragikomédia két részben

A szerző azonos című regényéből és drámájából a szövegkönyvet készítette Gáspár Ildikó

Játsszák: Széles László Kerekes Éva Szandtner Anna Mácsai Pál Ficza István e.h.

Díszlet: Khell Csörsz Jelmez: Ignjatovic Kristina

Világítás: Bányai Tamás

Zene: Kákonyi Árpád

Súgó: Kanizsay Zita

Ügyelő: Kónya József

Asszisztens: Skrabán Judit

Tolmács: Kozma András

Rendező: Jurij Kordonszkij

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy csendes falucska a Mátrában, úgyis hívták, hogy Mátraszentanna. Élt, éldegélt itt egy tűzoltóparancsnok, bizonyos Tót Lajos, a feleségével, Mariskával, és két szép gyermekükkel, Gyulával és Ágikával. Hogy, hogy nem, egyszer csak kitört a Második Világháború, és Tót Gyulának el kellett menni katonának. Mit volt mit tenni, Tóték türelmesen várták, hogy hazajön a fiuk. Egy napon Gyulától levél érkezett: parancsnoka, Varró őrnagy megrendült idegállapota miatt két hét szabadságot kapott, és Gyulának sikerült rávennie, hogy vakációját Tóték vendégszerető házában töltse. Talán, ha Tóték a beteg minden kívánságát teljesítik, Gyulának sem esik semmi baja.

„Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!”

Örkény István

KARL JENKINS - MICHAEL KROPF: ADIEMUS
Koreográfia: Michael Kropf
BARTÓK - ROMÁN SÁNDOR:
CONCERTO 5. TÉTEL
Koreográfia: Román Sándor
Zene: Bartók: Concerto
Jelmez, díszlet: Gombár Judit

F. SCHUBERT - ROBERT NORTH:
A HALÁL ÉS A LÁNYKA
Koreográfia: Robert North
Zene: Franz Schubert
Jelmez: Robert North
Asszisztens: Rossella Capriolo, Fuchs Renáta
Világítás: Robert North, Hécz Péter

A halál és a lányka Schubert egyik legnagyobb alkotása. Robert North feszesen felépített koreográfiája egy félelmetes útra viszi a nézőt, amelyen megtapasztalhatjuk a fiatal lány izgalmas kapcsolatát a halállal.

THE ROLLING STONES-CHRISTOPHER BRUCE:
KAKAS
Koreográfia: Christopher Bruce
Zene: The Rolling Stones
Jelmez: Marian Bruce
Asszisztens: Kevin Richmond, Velekei László
Világítás: Tina MacHugh


A Rooster/Kakas ihlete közvetlenül a Rolling Stones zenéjéből származott azzal a szándékkal, hogy az ő zenéjüket és korukat ünnepelje. Ez a hatvanas évekről szóló kommentárnak tekinthető, az énekek némelyikének szövegében megjelenő hímsovinizmust használtam fel, hogy megalkossam "A nemek harcát". A férfi táncosokat a baromfiudvaron magukat kellető kis kakasoknak látom, miközben a tyúkok iróniával és ravasz élvezettel szemlélik őket, s alkalmasint édes bosszút vesznek. Tehát ebbe az alapvetően vidám és gunyoros műbe komoly témák szövődnek, amelyek megerősítik a szerkezetét, és az énekeket egybefűzik, ami formát ad az egész táncnak.

Christopher Bruce

"Christopher Bruce Rooster (Kakas) c., darabja egy igazi csemege. A darab egy/sok férfi jellemrajza, gondoljunk csak az örök csábító, Don Juan klasszikussá vált leírására (S. Kierkegaard: Vagy-vagy).
A férfi itt és most, az ördög színeiben, vérvörös ingben és fekete nadrágban, a Rolling Stones zenéjére csábít el gátlástalanul minden nőt. Vonzalma sohasem lelki, hanem csak érzéki szinten működik..."
Sáfrány Kinga

A második darab – Földi Béla koreográfiája – Muszorgszkij halhatatlan klasszikusának, az Egy kiállítás képeinek táncszínházi adaptációja. „A zene és a képzőművészet eleven kapcsolata régóta foglalkoztat, kedvelt témáim egyike – nyilatkozta az alkotó –, újra és újra visszatérek rá, nem hagy nyugodni. Muszorgszkij zenéje pedig igazi remekmű, nagyon szeretem, különösen inspiratív számomra. Ahogy egykoron a zeneszerző tisztelgett közeli barátjának (Hartmannak) halála után, annak képei között sétálva, nos, úgy szeretnék tisztelegni én is koreográfiámmal neki, az ő csodálatos zenéjében időzve, mozdulat-költészetté, tánccá transzponálva azt.”

Ács Bálint – Örsi Ferenc:

Előadások: 2010. szeptember 18-19.
Esőnap: 2010. szeptember 20.

A Tenkes kapitánya című musical 2 előadással mutatkozik be a Kincsem Parkban. A tavalyi év nagy sikere visszatér. A fő irányvonala a grandiózus kiállítású látványprodukció. Változatlan szereplőkkel, azonban további 20 táncossal és lovassal kiegészítve láthatja a közönség az előadást. Növeljük a látványelemek számát és még egy meglepetéssel is szolgálunk.

Az előadásról

Őrsi Ferenc regénye nyomán A Tenkes Kapitánya c. film 1963-ban készült, fekete-fehérben, Zenthe Ferenc főszereplésével és Vujicsics Tihamér zenéjével. Ki ne emlékezne Buga Jakabra és Eke Mátéra, a tenkeshegyi pincékre, a labancok elleni portyákra?

A Tenkes kapitánya című filmsorozaton négy generáció nevelkedett fel. Produkciós cégünk 2009 nyarán a Kulturális Turizmus Évének legkiemelkedőbb produkciójaként mutatta be először a regényből készült musical-változatot, a forgatás eredeti helyszínén a siklósi várkertben.

Idén 2 alkalommal szeptember 18-án és 19-én lesz látható a darab este 21 órai kezdettel a Kincsem Parkban, Budapesten.

A kiváló színészek és a zene, a gyönyörű háttérként megvilágított vár mellett a szélsebesen vágtázó paripák, az izgalmas csatajelenetek, a látványos pirotechnikai attrakciók és sok-sok humor garantálja, hogy a két felvonásos, közel három órás musical ismételten felejthetetlen élményt nyújtson. Változatlan szereplőkkel, azonban további 20 táncossal és lovassal kiegészítve láthatja a közönség az előadást. Növeljük a látványelemeket és egy további meglepetéssel is szolgálunk. Tehát táncosok, lovasok, hintók és szekerek, egyszóval grandiózus kiállítású látványprodukció és parádés szereposztás várja ismételten a nézőket.

A lovak rendkívül fegyelmezett viselkedését idén is a legkiválóbb hazai szakemberek felügyelik és készítik fel őket, hogy a számukra szokatlan zajok és környezet ellenére is tökéletes teljesítményt nyújtsanak. Nem mindennapi látványt nyújt majd, amikor lángokba borul a kocsma, a Veronikát alakító Brunner Márta és a Dudva urat játszó Magyar Attila vitájának hevében. Hasonlóképp ahhoz a jelenethez, amikor a labancok vezére, Szikszai Rémusz, elfogja az Eke Mátét alakító Stohl Andrást, a lovak vágtázva húzzák magukkal a földön, a gúzsba kötve vergődő Tenkes kapitányát.

Szereposztás:
Eke Máté - Stohl András       
Báró Eberstein Eckbert ezredes -  Szikszai Rémusz    
Amália -  Szendi Szilvi    
Székely Veronika -  Brunner Márta    
Buga Jakab -  Mészáros Árpád Zsolt    
Rózsa, a cigánylány - Gubás Gabi    
Dudva úr - Magyar Attila    
Béri Balogh Ádám brigadéros - Koncz Gábor    
Bruckenbacker kapitány -  Beleznay Endre    
Pityik őrmester - Szarvas József    
Siklósi bácsi  - Makrai Pál    
Tábornok - Balikó Tamás    
Juli, a szakácsnő - Zsurzs Kati    
Vogeller  - Lipics Zsolt    
Ritpek - Urbán Tibor    
Vándordiák  - Ács Bálint    

Látványterv: Steiner Zsolt
Jelmez: Pilinyi Márta
Dramaturg: Thuróczy Katalin
Asszisztens: Vass János Pál
Koreográfus: Makovínyi Tibor
Akciórendező: Pintér Tamás Oroszlán
Kaszkadőr: Gulyás Kis Zoltán
Lovas-szakértő: Kruchio Ágnes

Pelikán Néptánc Együttes - Siklós, Misina Néptáncegyüttes, a Vörösmarty Színház -Székesfehérvár-, a Győri Nemzeti Színház és a Veszprémi Petőfi Színház táncosai, Kaposvári Egyetem hallgatói, A Tenkes kapitánya produkció lovasai

Rendező: Balikó Tamás

Elmélyülve a mesékben az imaginációból a szimbolikuson át a valóság közepében lyukadok ki. Vagy a közelében…

„Mi az apa dolga? Milyen egy apa-fiú kapcsolat? Más, mint apa-lánya? A figyelem, a szeretet: mint a víz, vagy a napfény, a növénynek. Az apa vár valamire, ami nincs ott, fiai értéktelennek érzik magukat, hiszen az érték máshol van. Mikor jó várni és mire? Mikor nem jó várni? Egyik szemem sír, a másik nevet. Magány: egyedül sír, önmagában, nem másnak a karjában. Egyedül nevet. Őrült? Magánvilága van, ami egy titok…
Most  bátorságra van szükség.
Nem kedves szülő, ellenségként kezeli a fiát. A haragot a gyereked büntetésként éli át. A büntetés, még egy kutyát is elidegenít a büntetőjétől. Az apa lehet, hogy sohasem akart gyereket. Ebben a családban senki nem akar kommunikálni, mindenki titkolózik.
Ő bátrabb, mint a testvérei. Vagy nem fél, vagy a félelme ellenére azt csinálja, amit akar, nem lehet őt elijeszteni.
Elszánt, kész meghalni, vagy csak nem nyeli le apja blöffjét.
A papa úgy gondolkozik a fiairól, mintha versenylovak lennének, de korcsoknak születtek, valami genetikai hiba van bennük, talán le kéne őket lőni, mert hiába eteti őket az ember, egyik sem fog versenyt nyerni, tehát csak ablakon kiszórt pénz életben tartani őket.
They shoot horses, don‘t they?” /Feldmár András/