Töltés...

Elérhető dátumok

Esemény részletek

EDDA betekintés a kezdetekbe


Az együttes magva 1973-ban alakult Griff néven, majd 1974-től Edda néven folytatták Néhány hónap elteltével úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a zenekar névválasztása. A három tag ekkor sorshúzással kívánt dönteni: a Griff mellett a Falatrax néven gondolkodtak, de Ferenczi Zoltán talált egy könyvet édesapjának a könyvei közt, melynek címe alapján lettek végül Edda. Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagy fontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalokgyűjteménye, a másik az úgynevezett "ifjabb Edda", melyet Gábor Ignác fordított magyarra. A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a kulturális pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Benito Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok című könyvet, s sikeresen érveltek az új nevük mellett.

A klasszikus „bakancsos” felállás 1978 szeptemberére állt össze, amikor Zselencz László is a zenekar tagja lett. 1980-tól Edda Művek a nevük, és ezt tekintjük a zenekar születési évének „országosan”. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását.

A keményebb rockzene akkoriban ritka volt, így  évről-évre népszerűbbek lettek. Ennek jegyében 1979-ben felléptek a Rock-reflektorban és az Ifjúsági Parkban. 1980-ban már nemzetközi szintre is eljutottak: a banda a néhai Szovjetúnióban is koncertezett. Szinte valamennyi lemezük "bearanyozódott". Ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi zenekarok egyeduralmát.

1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak.

Pataky Attila 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát. Ehhez legelőször is tapasztalt zenészekkel kiutazott Norvégiába, ahol hónapokon keresztül "vendéglátóztak", azaz egy szórakozóhelyen zenéltek. A tempó feszített volt, nappal tanulták az új számokat, éjjel játszottak, de a régi Edda két megmaradt tagja, Pataky Attila és Fortuna László itt kezdték el kimunkálni az új hangzást. Az Edda Művek 1985-ben tért vissza Patakynál jó tíz évvel fiatalabb budapesti zenészekkel, így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből. Fortuna betegség miatt nem tudta vállalni a további zenélést, így innentől kezdve számítható a Pataky-Gömöry páros zeneszerzői korszaka. Csak 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást (főként gitárosposzton volt nagy a fluktuáció), és zeneileg is ekkor értek a csúcsra. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: például a Lenin Kohászati Művek acélszerkezeti csarnokában, vagy épp a márianosztrai börtönben. 1990-ben jubileumi koncertet tartottak Miskolcon, ahol fellépett az aktuális felállás mellett a "bakancsos" Edda, sőt a legelső felállás is.

További információk