Töltés...

Nincsenek aktív előadások ennél a rendezvénynél!

Esemény részletek
István, a király
Magyar Színház

SZÖRÉNYI LEVENTE – BRÓDY JÁNOS
 
TÓTH SÁNDOR
Sarolt, István anyja      

CSÁSZÁR ANGELA
Gizella, István felesége      

 BODNÁR VIVIEN m.v.
SZŰCS KRISZTINA m.v.
Asztrik, főpap      

 JEGERCSIK CSABA
Térítők      

 MIHÁLY PÁL,
TOLNAI MIKLÓS
Vecellin      

 SIPOS IMRE
német lovagok    

 PAVLETITS BÉLA
Hont      

 SZATMÁRI ATTILA
Pázmány      

 BEDE FAZEKAS SZABOLCS
Koppány, a lázadó      

 GAZDAG TIBOR m.v.
Torda, a táltos      

 CSENGERI ATTILA
Laborcz, magyar úr     

  TAHI JÓZSEF
Réka,Koppány lánya      

 AUKSZ ÉVA
BÁNFI KATA a.n.

 
   

  
Koppány feleségei
Picur       


NAGYVÁRADI ERZSÉBET
Boglárka     

HORVÁTH CSENGE a.n.
TRECSKÓ ZSÓFIA a.n.
Enikő    

 BENKŐ NÓRA
Magyar főurak
Sur    

 
RANCSÓ DEZSŐ

Solt        
   

  SZŰCS SÁNDOR
Besse     

BOTÁR ENDRE

Fiatal regős      


SZABÓ MÁTÉ
Regős      

SIPOS CSABA
Krónikás    

SZÉLYES IMRE

   Közreműködnek a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Díszlettervező: CSIKÓS ATTILA       Jelmeztervező: RÁTKAI ERZSÉBET
Koreográfus: ROMÁN SÁNDOR – SEBESTYÉN CSABA
Karmester: FEKETE MARI        Dramaturg:MÁRAI ENIKŐ
Rendezőasszisztensek: HEGEDŰS ZSUZSA, ZAKAR ÁGI

Rendező:
IGLÓDI ISTVÁN



A mű jogait a ZIKKURAT Színpadi Ügynökség képviseli,
producere: Rosta Mária

ISTVÁN, A KIRÁLY

„Nyilvánvaló, hogy az opera István és Koppány ideológiai ellentétére épül fel. Szeretnénk sejtetni azt a gyötrelmes, konfliktusokkal terhes, lelkiismereti problémák egész sorát is felvető helyzetet, amelyben az államférfinak, Istvánnak döntenie kellett, vállalnia kellett döntése következményeit."

(Szörényi Levente)

 „Az opera alapkonfliktusa a Géza fejedelem halála után kialakult történelmi helyzet, István és Koppány összecsapása. Míg Koppány az ősi hagyományokat, a függetlenséget akarja megvédeni, addig István felismeri, hogy az országnak a keresztény vallásra, szövetségesekre van szüksége ahhoz, hogy önálló állami létének alapjait megvethesse.

István messzebb látott kortársainál. Felismerte, hogy a hatalom minden terhével és ellentmondásával együtt is teljesíteni kell a történelem parancsát. Béke és biztonság kell, országépítés kell, jobbat és többet kell adni az önnön érdekeit nem mindig felismerő népnek, amely az idegen befolyástól a nemzet önállóságát, a hajszálgyökerek elvesztését félti, a nyugati birodalmi rendszerbe való beolvadástól félti a magyarságot."

(Bródy János)

1985. szeptemberében a Nemzeti Színházban volt az István, a király című rockopera kőszínházi ősbemutatója. A mű az azóta eltelt másfél évtized alatt klasszikussá érett. A klasszikusok minden időben más és más fénytörést kapnak. Összetett mondanivalójuk más és más rétege „fénylik fel", válik érdekessé, aktuálissá. Most, 2000-ben, a millennium évében István helyes döntését ünnepeljük, melynek eredménye a magyarság fennmaradása Európában. A mű újbóli bemutatása így egyfajta nemes tradíció folytatásának is tekinthető. Az 1985-os előadás az akkor felnövő nemzedék egyik alapélményévé vált. Reméljük, sok fiatal fedezi fel ezt a művet ma is, és újra fel fogják fedezni azok is, akiknek szép emlékei fűződnek az István, a király korábbi előadásaihoz.